Az elmúlt heteket nagy örömmel már az új ablakok mögött töltöttük! Mit mondjak? Fantasztikus! Ráadásul olyan profi munkát végeztek a kivitelezők, hogy észre sem vesszük a falon található rés küllemének megváltozását, csak a belső hőmérséklet emelkedése kelt bennünk gyanút, hogy valami megváltozott. Ja! Igen! Új ablakaink vannak!
Sajnos nem sokáig örülhettünk, mert kisebb, majd nagyobb megbetegedések sorozata következett. Balázs indított a hiányzó mandulája lidérc-szerű fájadalmával, mely néha azóta is visszaköszön. Aztán megjelent a várva várt "mindenkiköhögazovibanmárfelsemtűnik"-szindróma, de a végső előtti csapás csak a múlt hétvégén következett be. Drága Marcink nem elég, hogy fogat növeszt, belázasodott. Ügyelet: vírusos torokgyulladás, nincs mit tenni, lázcsillapítás! De 2 napon keresztül folyamatosan? Hétfő reggel, Zsuzsa doktornéni: akkorák a mandulái, alig tud nyelni, ezen már csak az antibiotikum segít! Jaj! Bár még akkor nem tudtam, ez mit jelent! 3 napos tejdiéta (mást nem tudott lenyelni), hasmenés, minden mellékhatásával, fognövesztés (miért is állnának le a fogacskák?), majd anya is megbetegszik, és meglátásom szerint ott álltunk a kiszáradás kapujában.... Szörnyűség... Kétségbeesés... JAJ!!!
Túlvagyunk rajta! Előttünk áll egy kemény "csak anya jelenlétében tudok levegőt venni-szindróma" kigyógyítás, és minden rendben lesz. De már van 11 fog! Éljen! Ezeket már nem kell kinöveszteni! Hi-hi! Én túlvagyok egy körömwellness esten, amiről majd egy következő bejegyzésben.
A történet legnagyobb nyertese Dávid volt, 3 napig nem járt oviba, együtt lehetett velünk, cserébe lándzsás utifű szirupot kellett inni. Gyűlöli! De megitta! És szerencsére most használt! Nagy csoda!
És ESIK A HÓ!!!!!
