Biztos, hogy valamit rosszul csinálok, de hogy nekem nem lesz stresszmentes karácsonyom, az biztos! Még néhány nap, és a csapból is az folyik, hogy a jó háziasszony csillogó sminkkel, frizurázva, a legszebb ruhájában, gyönyörűen terített asztal és karácsonyfa mellett várja kis családját. Kétkisgyerekes anyukaként nem látom reális esélyét annak, hogy a nap végére elkészített finom vacsora annyira időben készüljön el, hogy csillogó sminket, friss frizurát, és legszebb ruhát öltsek magamra. Ünneprontó vagyok? Lehet! De még mindig nem hiszem, hogy ez lenne a mai magyar valóság, és csak Nigella-nők élnének kis országunkban. (Imádom Nigella-t, és szívesen élvezném az Ő életstílusát, de ma ez még nem megy. :( ) Boldogak leszünk, már most tudom, hogy isteni finomat fogunk enni, de nagy bűn, ha esetleg a nappali szőnyegén fogyasztjuk el? Miért csak most lesz fontos az, hogy együtt legyenek az emberek? Miért csak most kezdik el mondogatni a szeretet jelentőségét azok, akik esetleg anyagi helyzetük romlása miatt nem tudnják már biztosítani az eddig megszokott/megszoktatott szintet? Ugye-ugye, milyen gonosz vagyok? És persze csak magamról beszélek! ;)
Azt sem értem, miért nyomjuk egymást versenybe a drágább és drágább ajándékokért, és miért érzünk kényszert arra, hogy a gyerekeinket és unokáinkat is belehajszoljuk ebbe. Mert persze arra nem gondolunk, hogy jövőre lehet, még ennyi sem, és a drága kis kölykincéink értetlenül állnak majd előttünk: -Tavaly nagyobb csomag volt! Tudom magamról, felnőttként is hamar beleszokik az ember a jóba.
Nem akarom, elegem van, visítok!!!! És persze nemsokára el kell mennem ajándékot venni...
Fiúcskáink, legalábbis a nagyobbik már nagyon várják a Karácsonyt. Tudja, hogy lesz karácsonyfa, énekelünk, apró ajándékokat készítünk és csomagolunk, mert segíthetünk a Jézuskának. Ezzel nagy terhet vett le a vállamról, mert annál reálisabb vagyok, hogy évekig dugdossam az ajándékokat, és csak a Jézuska hozhassa be a lakásba. Karácsonyfa témában tavaly még tartható volt a dolog, egy közel 6 évesnek azonban már feltűnnek a fenyőárusok, Rólam tudja, hogy nem vagyok hülye, ezért hazudni nem tudok. Néhány napja a -miért vannak itt ezek a fenyőfák? kérdésre egyszerű választ adtam: -nem tudom, majd Apát megkérdezzük! Jaj! Ezt megúsztam! Apa! Rajtad a sor! Színt kell vallani! :)
Személyes üzenetem: legyen mindenki nyugodt, egye az isteni vacsikat, jöjjenek össze családok, barátok, és akik szeretik egymást! Beszélgessetek sokat, de csak most, mindig!
